Busójárás Mohácson


Kategória:
Nagyvilág, Itthon történt

Létrehozva:
2021-01-18 17:04:23

Cikk írója:
Szabó Jánosné


Busójárás Mohácson

A busójárás idején a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg.

Busójárás

A népszokás megjelenéséről a XVIII. század végéről vannak az első adatok.
A mohácsi sokácok jól ismert népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg, akár csak a húsvétét. Régen farsangvasárnap reggelétől húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság. Az idegenforgalom érdekeltségeinek megjelenése óta ez az időtartam meghosszabbodott. Mostanában már 3 nappal korábban, csütörtöktől elkezdődnek a rendezvények.

Szükség is van erre a néhány plusz napra, hiszen ilyenkor a kisvárosba közel kétszer annyi vendég érkezik, mint amennyi a helyi lakosok száma. A látványról akár több mint ezer télűző, maskarás felvonuló gondoskodik a bámészkodó turisták nagy örömére.

Maga a felvonulás farsangvasárnap zajlik és a főtéren gyújtott óriási máglya körül táncolásával zárul. Kedden folytatódik a hagyomány, amikor is az újabb főtéri máglyára helyezett, telet jelképező koporsó elégetésével és körül táncolásával búcsúznak a téltől, s köszöntik a tavasz eljövetelét. A farsang utolsó csütörtökjén a gyermekek öltöznek maskarába.

Mohácson a hagyomány eredetét a török-űzés legendájával is szokták magyarázni.
A monda úgy szól, hogy a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkeltek a Dunán és elzavarták a törököket Mohácsról.

A történeti hűség kedvéért jegyezzük meg, hogy ezt a történetet nem támasztják alá a rendelkezésünkre álló adatok, sőt a város 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, a sokácság betelepítése viszont csak jó tíz évvel ezután kezdődött meg. Minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, amely  Mohácson formálódott tovább és nyerte el mai alakját.

Ez is az oka, hogy az 1700-as évek vége előtt nincs nyoma a busójárás néphagyományának.
A mohácsi busójárás 2009-óta szerepel az UNESCO Emberiség Szellemi Kulturális Örökség reprezentatív listáján